E-bike, az elérhetetlen

Veló Világ

Az e-bike-ok, vagyis az elektromos biciklik egyre klasszabbak, legyen szó túrázásról, városi közlekedésről vagy akár extrém sportról. Szóval fejlődik, fejlődik, de még mindig nehéz, és nagyon drága.

Az „igazi” bringához képest a leglényegesebb különbség természetesen az elektromos motor a hozzá való akksival. Régebben persze nem volt lítiumion akkumulátor, viszont az e-bike története az 1800-as évek végéig nyúlik vissza. Ahogy az akkori autóknál, a bringáknál is kísérleteztek az elektromos technikával, ám az áttörésre sok-sok évtizedet kellett várni. Igaz, hogy már az 1970-es években megjelentek Japánban az első olyan elektromos kerékpárok, melyek működésükben és technológiában is hasonlítottak a maiakra, de a cucc forradalma a 2000-es évek elején, még inkább 2006–2007 táján történt, az akkumulátortechnológia fejlődésének köszönhetően.

Minden kezdet nehéz

Minden kezdet nehéz

 

Mostanság már sokkal nagyobb kapacitású akkumulátorok vannak, de a hajtástechnológia minősége is kiforrottabb lett. A legmenőbb a pedelec, lényege az, hogy az elektromos hajtás szinkronizálva van az emberi hajtással, tehát ahogy tekerjük a kerékpárt, úgy segít minderre az elektromos rendszer. A másik módozat a motorkerékpárok működéséhez hasonló – ma már egyre ritkábban gyártott – gázkaros verzió. Léteznek még középmotoros vagy agymotoros verziók is, ez utóbbinál a kerékben helyezkedik el egy agymotor, a középmotoros esetében pedig a motor a váz közepén van, ott, ahol a pedál is.

Az e-bike-ok felhasználási spektruma manapság már igen széles: van a közlekedésre használt, és van a kikapcsolódáshoz, sporthoz használt e-bike: elektromos túrakerékpárok, mountain bike-ok, komoly teleszkópokkal felszerelve.

Bonyolult

Bonyolult

 

A bringák sebességtartományát a gyártók limitálják, 26 km/óránál lekapcsol az elektromos motor rásegítése. És ha bár nagy különbség nincs egy hagyományos kerékpár és egy e-bike sebessége között, utóbbi előnyének tekinthető, hogy könnyedén fel lehet vele tekerni egy nagyobb lejtőn, gyorsan el lehet indulni a lámpánál, gyorsan fel lehet venni a közlekedés tempóját. Természetesen lehet gyors járgányt is építeni, az M55 Bike nevű magyar cég például megcsinálta a világ leggyorsabb elektromos biciklijét, ami 72-73 km/órás sebességgel is képes száguldani. Megvolt az ára is, az alapmodell 27 ezer euróba, cirka 8 millió forintba került. Az sem mellékes, hogy Amerikában már van e-bike-verseny, melynek lényege, hogy egy nagyon magas hegyet kell megmászni minél gyorsabban elektromos kerékpárral. Ez persze nem azt jelenti, hogy az élsportolók ezentúl felturbózott e-bike-okkal repesztenek majd, de az könnyen elképzelhető, hogy idővel megjelenik egy új sportág, ami a motor és a kerékpársport közé illeszkedik be.

Villanytrekking

Villanytrekking

 

Mivel a vonatkozó európai jogszabály 250 wattban maximalizálja a teljesítményt, ha ezen belül vagyunk, nem szükséges az e-bike-ra sem jogosítvány, sem rendszámtábla-regisztráció, ám ezen túl (vannak 350–500 wattos járgányok is) igen.

A legnagyobb gond egyfelől a bicikli súlya: van benne ugyanis egy 3 kilogrammos akkumulátor, egy 4-5 kilogrammos motor, mindennel együtt nagyjából 10 kilogrammal nehezebb, mint egy hagyományos bicikli, a másik meg az, hogy egy jó minőségű, átlagosnak mondható, Bosch rendszerű e-bike hat-hétszázezer forintot is kóstálhat, ami mindjárt meg is magyarázza, miért csak Nyugaton és az Egyesült Állomokban állja meg a helyét az „e-bike-forradalom” szókapcsolat.

A cikk elkészültéért köszönet Antal Dánielnek, a Gepida értékesítési vezetőjének.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.